Liigeválggat
Ovtta válgaáigodagas sáhttet liigeriikkabeaiveválggat čađahuvvot. Liigeválggat leat válggat mat sáhttet čađahuvvot daid dábálaš válggaid gaskkas. Liigeválggat čađahuvvojit eanas oasis go dábálaš válggat, muhto ráhkkanahttináigi lea oanit.
Ráđđehus sáhttá mearridit čađahit liigeválggaid dábálaš válggaid gaskkas. Dalle ráđđehus vállje válgabeaivvi. Maŋŋel mearrádusa de válga ferte čađahuvvot golmma mánu siste.
Jus eanetlogus riikkabeaivvis ii leat luohttámuš stáhtaministarii dahje eará ministarii de sis lea vejolašvuohta váldit eahpeluohttámuš mearrádusa ministara vuostá. Jus riikkabeaivi mearrida váldit eahpeluohttámuš mearrádusa stáhtaministara vuostá de stáhtaministtar ja ráđđehus ferte heaitit dahje mearridit čađahit liigeválgga.
Jus riikkabeaivvi ságadoalli stáhtaministtar evttohus ii dohkkejuvvo
Go ráđđehus heaitá de riikkabeaivvi ságadoalli ferte gávdnat evttohusa ođđa stáhtaministarii. Riikkabeaivvi ságadoalli geahččala oažžut su stáhtaministtar evttohusaid dohkkehuvvon riikkabeaivvis. Son oažžu geahččalit njelljii muhto jus ii lihkostuva de fertejit liigeválggat čađahuvvot. Liigeválggaid ferte čađahit golmma mánu siste.
Dábálaš válggat doibmet go dábálaččat
Liigeválggat eai váikkut dábálaš válggaid čađaheami. Sii čađahuvvot dalle go válggat leat plánejuvvon čađahuvvot. Riikkabeaivveáirasat liigeválggas eai álgge ođđa njealjejahkásaš válgaáigodaga. Sii leat áirasat boahttevaš dábálaš válggaid rádjái.
Liigeválggat eai leat nu dábálaččat Ruoŧas. Maŋŋel demokratiija vuoitu álgogeažis 1920 logus lea beare okta liigeválga čađahuvvon. Dat ledje válggat nuppi riikkabeaivvegámmárii 1 b. geassemánus 1958.